Alkony
Szélben a nyír feje dalra fakad,
Lágyan az este az égbe harap.
Rőt hadifénnyel
Támad az éjjel,
Lassan a Föld forog, elhal a nap.
Néztem a fűben a csillagokat.
Vártam a létben a szebb napokat.
Szép tavasz álmok,
Mind tovaszálltok,
Indulok, elhagyom otthonomat.
Látom a Véget, az estre kijő’,
Formai látszata angyali nő.
Szép szava mennybolt,
Két keze megfojt,
Testemen úr leszel, álmos idő!
2006-08-08
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
