Csendes éj

Közeledik az este
Az ég tükrén a neplemente,
Csillogó színei tükröződnek szerte,
Nincs gyönyörűbb, mint a naplemente!

Kint már sötét van, csak a csillagok ragyognak,
A fák tetején a baglyok huhognak.
A neszes kutyák éberen figyelnek,
Míg gazdáik az ágyukban pihennek.

A hold is félkifliként néz le a földre,
Mint gyémánt csillogása, oly erős a fénye.
Napról-napra hízik, míg telihold nem lesz,
Ekkor ragyogása beteríti a földet.

Csendes az éj, az emberek nyugovóra tértek,
A gondok és bajok sublótba kerültek.
Álmaikban minden oly egyszerűbb lett,
Mely elérhetetlen volt, itt elérhető lett!

S jön a reggel és a nap is felkel,
Újra ragyog narancs színeivel.
A csendes éjból lett mozgalmas reggel,
Körülöttünk minden újra életre kel.

S így megy ez, napról-napra.
A nappal és az éj egymást váltogatja,
s aranyos ragyogást pedig
         a gyémánt csillogása.

Baja,2005.01.20.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Kortárs Verstár I., 2006. márc
Kiadó: Irodalmi Rádió