Halott lepke kolibriként toporog a fenyves alján...

halott lepke kolibriként toporog a fenyves alján
elszáradt mohák nyújtott karjai a fény felé mutatnak
szúrós ágak és tobozrengetegek hevernek a föld hasán
várva humusszá-alakulásukat egy utolsó vízcseppet kutatnak.
közeli emberugatás vájódik a fák odvainak járataiba
gyökereik a felszín alatt gabalyodva titkos összeesküvést készítenek elő
soha nem látott egységként osonnak a mérgezett Föld Anya álkarjaiba
mely már meglazított végtagjaival csak hátát egyenesíti -görnyedtet és merevedőt-.
buzdítják a Vén Öregasszonyt csapások kimérésére
mint ősi zsidó Isten Egyiptom földjét Árasszon el gomolygó ragállyal
árvizekkel pusztítson és gyilkolja első magzatát az ordító anyák petefészkének
s az embert ne is lássák másként járva csak egy lélekgyötrő sírásólapáttal.

mikrohullámok által melegített E-400-as hamburgert harapdáló emberek
sörmámorosan puhított és többedszerre átmosott aggyal és keresztbetett kézzel
dagadt seggüket szobáikba zárják és bámulják a millió-éve tartó öldöklésről szóló híreket
miközben a mérgezéstől és lazaerkölcstől már alsórészük sem telik meg vérrel.
szélsebes sáskahad ragadós verejtékkel száguld a nagyvárosok irányába
felzabálva minden életre utaló halvány jelet A falak roskadva dőlnek össze
kőromok alól véres lábmaradványok lógnak ki A félholt kispap sírva alszik bele imájába
minden ember fohászra emeli bűnös kezét Fogadkozik: rosszat nem tesz többet.

s mi a válasz a Természettől? Kézen fog bűnöst és bűntelent
szelíd arcát felénk fordítva nyújtja csókra száját
bocsánatért esedezik A pusztítás csak jajgató könyörgés volt.
békítve emeljük felé jobbunkat
s amint távozik  
hogy újjáélesszen egy halott világot
háta mögé kerülünk
s jó utat kívánva hátba szúrjuk egy mérgezett pengével.
          





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.