Weiner Sennyey Tibor : Születünk majd

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37308 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Szilasi Katalin: A terítő csíkjai
Bara Anna: a tetszhalott
Szilasi Katalin: Én nem látom...
Bara Anna: kárörvendő abszurd elmenőben
Petz György: Céliára mondott nóta
Nyári László: lacrimal punctum
Nyári László: retrográd
Petz György Károly: Hanggal hallgató
M. Szabó Mihály: Finita
Petz György: R. M. R.
FRISS FÓRUMOK

Petz György 2 órája
Szakállas Zsolt 2 órája
Kiss-Teleki Rita 3 órája
Albert Zsolt 3 órája
Gyors & Gyilkos 10 órája
Virág Tamás 19 órája
Karaffa Gyula 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Gyurcsi - Zalán György 2 napja
Csiki Melinda 2 napja
Szokolay Zoltán 2 napja
Tóth Gabriella 3 napja
Konta Ildikó 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Pataki Lili 3 napja
Szilasi Katalin 4 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Böröczki Mihály 5 napja
Bara Anna 5 napja
Boris Anita 7 napja
FRISS NAPLÓK

 Conquistadores 1 órája
Ötvös Németh Edit naplója 1 órája
Hetedíziglen 2 órája
nélküled 5 órája
EXTITXU-UXTITXE 9 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 11 órája
K.Mária 1 napja
történések 1 napja
PIMP 1 napja
Minimal Planet 1 napja
az utolsó alma 2 napja
Szőnyeg 2 napja
Játék backstage 2 napja
leállósáv 2 napja
Szerdánként, kávé helyett 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Weiner Sennyey Tibor
Születünk majd

Kék testtel és fénylő szemekkel SZÜLETÜNK MAJD a túlvilágra
Két sebbel és izzó könnyezésben születtünk meg ide
Két sebünk egy ronggyá olvadt tükörképbe szúrva
Kifelé csillogás befelé a fény tipegő csobogásban
Áramló csend ez az élet megfagyott gyászbeszédek
Pendülnek és ritkán temetési ének búg át harmati nászon
Mikor a rossz szerető az élet velünk is végre végzett
Még talán látod átbújni mint szalad a fövenyen sok puha láb
Nem éri sem csillag sem kígyó fénylő tűfogaival a gyep
A temetőkertet is kert veszi körbe és pirlón a levélre
Feszíti magát egy falánk hernyó a holdfény
Nászlámpása egy felhőre szikrát dob
A felhőben ezer csepp fészke ezer könnytojás
És lassan a városra húzott kék lombozatból
Pottyanni vágyik a nehezen összehordott termés
Jobb sors vár rá gondolja a csepp a légből folyadékká
Imádkozta a holdfény és most földdé lesz
Kisházra hullik vagy kiskert ölébe fészkeli csöpp lényegét
Ahogy a fatövében robbanó részletekké lesz
Az ablakon társai önkínzó robogása bent
Hangulatos vasárnap estévé varázsolja a jelent
S Lydia már alszik Pablo Neruda a Dél Keresztjén
Pár versed suttogva olvastam álmodó meztelenségének
Pablo Neruda a Dél Keresztjén a Dél Szigetén körben
A Dél fénylő tengere partokká szelídül mint a tahiti
Nők Gaugen képein festék által vászonba mártva
Két dimenziós simogatás emlékévé enyhülve
Mint Caravaggio Bacchusa beteg gyermek erős
Gyümölcsökkel a kosarában bocsánatért esedez
Megszülettem és nem jövök újra de azt sem teszem
Amit ti mindannyian hogy elhiszitek az őrületet
Íme itt ragadtok a percen kívül nem éritek el
Az idő fenséges és örök közepén a cseppet
Mi a fa tövében fekete földnek suttogja a kék ég
Titkos étvágyát kiengesztelő gyanús receptjét
És az ég inni ad és a föld elveszi és a föld enni ad
És a fa elveszi és a fa virágzik és méh elviszi
És a méh mézet ad és az ember elveszi
És az ember mit ad és az ember mit ad
Egy cseppet adna egyetlen cseppet adna egyetlen
Bebocsátás a mindenségnek lezárt birodalmába
Kinyitom a birodalmam a mindenség ismerősen tér be
Egy cseppet csupán csak egy cseppet van bennem
És én az embert adom azt amit egy ember adhat
Átadom magam és egyetlen méh megragad
A méh a fa virágába szór és a fa virága az ágba
A törzsbe dörgöli a gyökerekig egészen le nyomja
Az élő emlékezetem sáros receptjét
Gyökerei megforgatják és suttogni kezdenek az égre
A pillanat semmiségén átragyogva levelükön át a lég
Hitemen keresztül szorosan megragad
Hogy szülessek újra és akár azt tegyem
Amit színes gyümölcsökért jött kis kosarát elejtve
Egy erős Bacchus holt Caravaggioját karjában tartva
Amit barna bánatukban húsukban fénnyel
Ahogy a festékek színes tengeréhez viszik Gaugent
Álmukban álmokban képébe temetkező tahiti nők
Egyenesen a Dél Szigetéről a Dél Keresztjén Pablo Neruda bolyg
Versei nélkül csupa tévedés a költő csupa azúrtalan televény
Dél csillagai között fényutak futnak Pablo Neruda is megindul
Hogy Lydia csöndben Holddá válhasson az ágyban
Az ablakban társát vigyázó férfi vonalakká feslik
És a fától elmosódva alakja rongyos részletekké lesz
A kisház és a kiskert is elmosódik talán
Föld marad majd itt lent és Hold leheli rá a fényt
És nyomába szegül nagy erejével a Nap
És kivirulhat az emlék hogy minden egybe ér
Lombok a házak és gyökér a sok vezeték
Fészkek az ágyak az emberek rugós Pandora szelencék
Nyitogatják egymásra a maguk reményét
Mikor a lámpásaikat leoltva függönyök zárja mögött
A holdfényért nyögnek a férfiak
Nem értve sem csillag sem kígyó mesét
Egyik sötétből a másikba fut betonból faragott lábaikkal
A sok rossz szerető virágot ültetne de csak köveket dugdos
És a nők szívében kvarcossá szikrázza magát a sok szerelem
Volt születés volt nász és volt temetés az arc dermedt képen
Ahogy a párja egy köves parton felmorzsolja emlékeit
Megfagyott zene az élet ezért kérlek engem ne erre temessetek
Bennem a ragyogás és ami kívül van az is bennem
Két mandala egy selyemmé lett arcban forog
Két kristállyal és szerelmi ölelésben fogantunk meg ide
Kék testtel és fénylő szemekkel úszunk titkos tengerünkben

vasárnap, 2006. május 28.











Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Versek a kisházból

Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-09-23 21:20   Napló: Conquistadores
2020-09-23 20:40   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2020-09-23 20:25   új fórumbejegyzés: Petz György
2020-09-23 20:10   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2020-09-23 19:34   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2020-09-23 19:27   új fórumbejegyzés: Albert Zsolt
2020-09-23 17:29   Napló: nélküled
2020-09-23 16:48   Napló: nélküled
2020-09-23 15:48   Napló: nélküled
2020-09-23 15:27       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin Áttetsző