Ha a lét ölel

Az egyszerű lét ölel.
Nincs távol, se közel,
Épp csak érzem a karját,
De nem erőlteti rám magát,

Amikor a tea gőzölög,
és Te fázva szürcsölöd!
Amikor kacsint a szerelem,
és szikra ég szemedben!
Amikor az utcán mosolyt látsz,
és nevetve Te is továbbállsz!
Amikor úgy érzed, kellesz,
és mindent megosztanak veled!
Amikor egy éjjel nosztalgiázva,
vacogtok egy padon fázva!
Amikor kifújod a füstöt,
és az egész napos dühöt!
Amikor megfogják a kezed,
és együtt esnek veled!
Amikor meghallasz egy számot,
és felvillant egy régi álmot!
Amikor először süt a nap,
és beszökik szívedbe a tavasz!
Amikor álltok egymással szemben,
és szavakat kerestek a csendben!
Amikor a szemed kinyitod,
és a tegnap éjjel csupa titok!
Amikor leírsz pár sort,
és sírnak rajta mások!

És csak vagyunk, így ketten,
Az Élet, párban velem,
Nem kínoz úgy semmi,
Mert már értem: jó élni!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.