.
S mint egy csavar, mi összetartja a gépezetet,
úgy tetted életemre az ékezetet,
kitöltötted a kusza gyermek álmokat,
s értelmezted a világnak a buta rébuszokat,
melyeket én találtam ki. Bocsásd meg.
Csak azért írom ezt, hogy tisztán lásd, meg
érezd a múltamat, hogy értsd a jelent,
hogy puszta tökéletlen lényed mennyit jelent
az enyémnek.
hogy több vagy, mint szürke ember,
hogy több a tónál az elnyúló tenger,
de inkább végtelen óceán vagy akkor,
melyet nem lát a társadalom, a kor,
mert várja még a maga Kolombuszát,
mint iskolába menet a kisdiák buszát,
ugyanazon izgatott kíváncsisággal ereiben,
(titkon összezavarodva a felnőtt lábak erdeiben),
de bátran. Mert anyu elmondta, hányat kell menni,
és hol kell leszállni, meg hol lehet uzsonnát venni.
biztos oda fog találni, és pár év múlva
ABC-t, fogócskát, szexet és jogi egyetemet kitanulva
majd megnyeri a parlamenti választásokat
és nosztalgiából sűríti a BKV járatokat.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.