Emlékek

azok a málnasűrítmények
olyan hamar a leves se fogyott
az aranysáfrány szárnyasokkal
amikor a szifon kieresztett
karcos hangja volt és csípett
mint az a piros és omlós hús
vagy azok az egrespihék már

az ötmilliárdodik is szundított
mi persze akkor se

és dinnyeszag terjengett
túlért akkor az a nyár is
az illatok váltak teherré
és szerelvények úsztak
vontatott menetben
de hol volt már a gőz
feszülve moccantak
és olvadtak remegve

gyerekkorom

hát hogyan felejteném
úgy mint a nagymamát
az ajtóban fakadt ki
kezében talán kardvirág
ballagásom emlékére
egy elfelejtett meghívóra
ha tudta volna
talán utoljára volt szomorú

de tudom hogy csak dohogna rám
szipkára gyújtana
és újra kártyáznánk
mint azon a nyáron akkor még





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.