| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Seres László †
Vizió
Gőzőlgö vízpára permet
Szürke ezüstje hull
A tükör falára
Szaporodó évek cseppjei
Támadnak.űznek,osztódnak
Rajzolnak, s fednek kort
Egy férfi arcára
Le nem törőlöm!
Ne lássam képem!
Így elevenebb a múlt
Ha a semmivel mérem
Az átláthatatlan
Önös büszkeségem
Mert a szitáló
Kristály-gyöngyök közt
Ketten vagyunk ott
Én a tükör előtt
Ma, már öregedőn
S én a párák alatt
Gőzölgő üvegfalon ott maradt
Rejtőzködő árnyalak
Mint rég, oly fiatalon
Ahogy elképzelni sem tudom
Már magam
2002 11 17
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|
|
