Bûnhõdés
Lehozom neked
Még egyszer a holdat
És nem kérek érte semmi mást
Csillagrendszered
Ájult foglya voltam
Elvakított káprázat, s varázs
Mért hittem vakon
A mézédes szóknak
Mért szédített karodban a vágy
A ringó tavon
Jaj az elalvóknak
Vonza a mély,és a magasság
Mert megtagadtál
Első kakasszóra
Mikor még alig hajnalodott
A vérző napnál
Szégyenem és szomjam
Ajkad keserű csókja oltott
De, mégis,látod
Így is porbahulltan
Még ízzik hamu alatt a láng
És megbocsátok
Jövőnek, és múltnak
Csak hagyjál nyugton MA,-legalább
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
