A semmi jussán
Nem kergetem a rohanó időt
Vadakra ostort nem pattogtatok
Nem révedek már a múltra vissza
S nem kutatom a ködlő holnapot
Nem ébresztenek álmok, ábrándok
Csalódástól így mentem meg magam
Tegnaphoz,-már,holnaphoz,-még nincs közöm
Elég,ha a ma gondja megmarad
Megállt az idő,kiszáradt a száj
Arcom a csend víztükrébe mártom
A pillanat varázsa füröszti
Bennem az örökkévalóságot
Pihen a nyár,a szellő sem rebben
Habkönnyű a testem,mint a homok
Nem süllyedek, és nem emelkedek
A semmi jussán így osztozkodok
2002 10 17
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
