Megloptál
Itt hagytad kezed nyomát a kilincsen
A nyitva hagyott ajtón, s látod
Önmagába zuhant,ami nincsen
Testemmé vált, jaj a hiányod
Szavad utolsó hangjegye,ma is éget
Létünk kottájára felakadt
Lóg árván, mint tépett
Kertajtón a lakat
Megloptál, mégsem
Érzem üresnek magam
Beérem én már egy kevéssel
Hogy tudd,mit érsz nekem,ha vagy
Még itt voltál:felépítettelek
Bevehetetlen várfalat
Hogyha már nem leszel velem
Neked mások sem ártsanak
2003 10 16
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.