Földrehullt torony

Mit véssen a kor örökül majd
Az emlékezet megkővült egére
Mikor elhallkul az ifjúi vér
Kőszirtig futó lázas szívverése
S az álmokat jeges árnyak hűtik
S megrövidülnek már az éjszakák
Hol ébredni a kincs, nem aludni
S repülni, még a lét gyér napja száll
S a hit emel végestelen végig
Visszafelé a legboldogabb korba
Hátraflé nézve, nem előre
S a kéz,mely hegyet emelt, lebontja
Minden hajnalban,minden alkonyatkor
Hogy bevésse nevét a kor
Majd a földrehullt toronyba


          2004





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.