Már megint madarat

-anyu van valamim
trappolt sebes térdekkel
fel a lépcsőn maszatos
arcán összefolyt a sírás
- gyere nézd meg
megnyílt a két összezárt tenyér
s a tíz ujjacska rózsaszín koporsójából
kicsiny halott került elő
- már megint valami madarat hoztál nekem
szóltam halkan és néztem mennyire laza már
a tollkabát és a csőr ha reggel még énekelt is
most szigorú és végérvényesen bezárt
s a gombostűfejnyi szemeken
feszesre húzott kendő a parányi szemhéj

ő meg csak egyre hüppögött a szárnytollak miatt
hogy neki kell a sárga kék piros
én nem akartam madarat holtában gyalázni
sem kitépni belőle ezt vagy azt
aminek valaha  úgy általában
a repüléshez volt köze
vagy a madárság lényegéhez
a szabadsághoz

azért csak bólogattam
- jól van de neked kell csinálnod
hajtsd el a macskákat és majd jól
kezet mosunk






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Új forrás, 2006.márc.