Tavaszos


Kedvemre örül már a nap.
Mosolyognak a sugarak.
Játékosan kócol a szél.
Virágok illatos tavasza kél.

Felkelti vágyamat e szivárványos ég.
Szerelmes életem hát lángra gyúlva ég.
Délibábot idéz fel a látóhatár.
S lelkem másik fele képedben rám talál.

Édes bimbókkal lágyan hullámzó réten.
Arcom símogató, melengeton betakaró fényben.
Szívem tárja ki – nézd! – a szirmait.
Neked mutatva csak a legszebb titkait.

Vágyat kelto lángod a tó,
benne fürdöm én, a vágyakozó.
És harmatgyöngy csillog. Ó!
Levél zöld tengerén millió.

Úgy kívánom én most elmondani.
Fájdalmamat Neked megmutatni.
Ami örömteli fájdalom nagyon,
de mégis megbetegít ha hagyom.

Oly’ varázslatos vagy nekem.
Létedbe betegszik szívem.
Ismerni kívánlak jobban.
Szerelmesedni boldogan.
Szívbetegen élni hosszan.
Veled kedves napsugaram.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.