Hazaértél... (nagyanyámnak)
Ódon holmikat hoztam.
Beszélnek hozzám Terólad,
-mi atyánk a te akaratod-
tisztán, a szívemben ott vagy.
Ahogy hazaértél - több lettem,
S több lett a jó szó is ébren.
Jusztícia balansz a korban,
krisztusi áldás a vérben.
Most nézem a Szépeket ülve.
-Padomra ragyogó lényed-
már ismerem titkodat én is,
Ígéret -ígérem-ígéred...
Kertünkbe virágot dalolva
rigót fogott a dallam,
gyökérrel földböl kinöve
bánatot fúj minden dalban.
2004. április
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
