Gyógyír

Sündörgő szilszellő,
csiklandó, szökellő,
zord felhőt nyitogat,
csókoddal simogat.

Elküldted távolból,
naplátta ablakból,
ajkadnak melegét,
csókodból nem elég.

Itt röppen – elkaptam,
markomban megfogtam,
vidáman penderült,
ajkamon szenderült.

Harmatot kortyolunk,
gyöngyhálót horgolunk,
zöld pázsit szőnyegén
leplet sző ránk a fény.

Nagyléptű távolság,
magányos hátország,
foltozott fényselyem,
takard el szívsebem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-08-07 21:45:53
Utolsó módosítás ideje: 2026-08-07 21:45:53