Vadas Tibor : Egyedül


 
2841 szerző 39159 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 40 perce
Tóth János Janus 10 órája
Bara Anna 13 órája
Mórotz Krisztina 15 órája
Ocsovai Ferenc 16 órája
Ilies Renáta 18 órája
Francesco de Orellana 18 órája
Köves István 19 órája
Horváth Tivadar 23 órája
Duma György 1 napja
Hodász András 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Tímea Lantos 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Tamási József 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Ötvös Németh Edit naplója 1 órája
Janus naplója 9 órája
Bátai Tibor 10 órája
Zúzmara 11 órája
az univerzum szélén 16 órája
ELKÉPZELHETŐ 20 órája
csega 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
különc 1 napja
Párbeszéd egy jobb Dokkról 2 napja
Bara 2 napja
Baltazar 3 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 3 napja
útinapló 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Vadas Tibor
Egyedül


Hűvös az este, a városra rásötétedett,
cipő alatt koppan a piszkos kövezet,
cigarettacsikk, szemét, hordalék,
sodródó papírfecnik, kutyaürülék
a fizetsége, ki fejét lehajtva
bezárt kapujú házak közt ténfereg,
mellékutcák csendjébe érve, mint kiszáradt
folyómedrek visszhangozták, falaik ide-oda
dobták, csattanó léptemet.

Este volt és mindenki elhagyott,
kéretlen társnak utánam szeszélyes
szél kapaszkodott,
neveket, címeket pergettem lázas igyekezettel,
hozzá ismerős arcokat, kiket szerettem.
Bevált, biztos menetrend kell,
lehetne bármi fénytadó apró jel,
irányát követve megtalálnám a helyét,
hol nekem örülő vágyakozással
ajtónyitásomat várják s érkezésem neszét.

Hosszúra nyúlt éj, időtlen barangolás,
társak nélkül hiába várt önmegvalósulás
otthont keresése, rossz térképét forgatva
homokba rajzolt valótlan tájakra húzott,
otthon közeledtét érezve, ébredő
táltos erővel útnak nem iramodhatott,
csak az üres, sivár, idegen szobák
szekrényreccsenés köhintésű magánya lesett,
s az elmúlás képein rettenő jeges rémület.
                                *
Hová tűntek
a biztos kapaszkodók, átélt jó napok,
a gyermekkori csikó szaladás,
a kövér suszter szurkos ruhája,
száz kaptafája, melyből egyet nekem adott,
a szappanszagú vasárnapi mise
pirosradörzsölt-fülű monoton prédikációja
mögött a kántor fojtottan káromkodott.
Anyám nevetését, apám égigdobó erejét is,
eltüntette a kétszínű idő,
s cserébe kezembe kipirult arcú
éveket nyomott.

Hol van titkos kertem,
ott dobos lehettem, győztes hadvezér,
keményöklű utcalegény. Bársony palástom
mitől hasadt szét, beszélő paripám helyére
ki állította e benzinszagú rozsdás gebét,
s a koronám, az aranycsillagost, mikor hengerelte
puffadthasú úthenger, felismerhetetlen sáros lemezre?
A tengerszemű királylány arcát is elfeledtem már,
rémlik, kék bolygónk, s tavaszom láttam szemeiben.
                                     *
Most néptelen a város, üres, elhagyott,
reménykedve zörgettem néhány ablakot,
vártam a közeledők hangját, de nem futott senki,
aggodalmas szívvel felém nyújtva, kimenteni.
Megkövült félelmek nyomtak le,
hiányzott a gazda erős, biztató keze.
Mikor az értelem elmarad a dolgok mögött,
a tudás olyankor csak kiismerhetetlen köd,
és a holnap sem más,
mint szomorú, értelmetlen bukdácsolás.

Még erős vagyok, bajaim nem sorolhatom,
van szorító kezem, jó ruhám, terített asztalom,
kibírok gyászt, konok semmibevevést,
magányos éji sétát, halálba menetelést.
Sokaknak ennyi sem jutott,
fohászt elébük lépve csak értük mondhatok,
nekik kérhetem, hozz új napot, gyere,
bánatok gyöngye,
megnyugvás forrása,
elnémíthatatlan ragyogó szavunk,
-jöjj szégyentelen-
oldozd fel száraz szemeimet.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-10-16 10:05:51
Utolsó módosítás ideje: 2023-10-16 10:05:51


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-13 09:34   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-13 08:50   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2025-07-13 00:17   Napló: Janus naplója
2025-07-12 23:51   Napló: Bátai Tibor
2025-07-12 23:33   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-12 22:36   Napló: Zúzmara
2025-07-12 22:01   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-12 21:37   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 19:05   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-12 18:38   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György