Vadas Tibor : Egyedül


 
2843 szerző 39273 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: mátrix
Szőke Imre: Ötven évvel később
Bara Anna: Apám útja - 2. verzió
Szilasi Katalin: A titok
Bátai Tibor: Hova lett?
Tamási József: másik Magyarország dűlő
Szőke Imre: Achilles orr
Ötvös Németh Edit: egyszer csak hideg lett
Szőke Imre: Viszketés
Bátai Tibor: csukott szemmel
FRISS FÓRUMOK

Duma György 6 perce
Horváth Tivadar 2 órája
Tamási József 2 órája
Szakállas Zsolt 3 órája
Gyors & Gyilkos 5 órája
Tímea Lantos 11 órája
Ötvös Németh Edit 21 órája
Bara Anna 23 órája
Bátai Tibor 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Szőke Imre 2 napja
Ocsovai Ferenc 4 napja
Tóth János Janus 7 napja
Szilasi Katalin 7 napja
Mátay Melinda Mária 7 napja
Pataki Lili 7 napja
Farkas György 8 napja
Zsolt Szakállas 8 napja
FRISS NAPLÓK

 útinapló 8 órája
Hetedíziglen 21 órája
Bátai Tibor 22 órája
az univerzum szélén 22 órája
Ötvös Németh Edit naplója 23 órája
Gyurcsi 1 napja
Minimal Planet 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Janus naplója 2 napja
nélküled 2 napja
Dokk-verspályázat 2 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 3 napja
argumentum 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
Bara 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Vadas Tibor
Egyedül


Hűvös az este, a városra rásötétedett,
cipő alatt koppan a piszkos kövezet,
cigarettacsikk, szemét, hordalék,
sodródó papírfecnik, kutyaürülék
a fizetsége, ki fejét lehajtva
bezárt kapujú házak közt ténfereg,
mellékutcák csendjébe érve, mint kiszáradt
folyómedrek visszhangozták, falaik ide-oda
dobták, csattanó léptemet.

Este volt és mindenki elhagyott,
kéretlen társnak utánam szeszélyes
szél kapaszkodott,
neveket, címeket pergettem lázas igyekezettel,
hozzá ismerős arcokat, kiket szerettem.
Bevált, biztos menetrend kell,
lehetne bármi fénytadó apró jel,
irányát követve megtalálnám a helyét,
hol nekem örülő vágyakozással
ajtónyitásomat várják s érkezésem neszét.

Hosszúra nyúlt éj, időtlen barangolás,
társak nélkül hiába várt önmegvalósulás
otthont keresése, rossz térképét forgatva
homokba rajzolt valótlan tájakra húzott,
otthon közeledtét érezve, ébredő
táltos erővel útnak nem iramodhatott,
csak az üres, sivár, idegen szobák
szekrényreccsenés köhintésű magánya lesett,
s az elmúlás képein rettenő jeges rémület.
                                *
Hová tűntek
a biztos kapaszkodók, átélt jó napok,
a gyermekkori csikó szaladás,
a kövér suszter szurkos ruhája,
száz kaptafája, melyből egyet nekem adott,
a szappanszagú vasárnapi mise
pirosradörzsölt-fülű monoton prédikációja
mögött a kántor fojtottan káromkodott.
Anyám nevetését, apám égigdobó erejét is,
eltüntette a kétszínű idő,
s cserébe kezembe kipirult arcú
éveket nyomott.

Hol van titkos kertem,
ott dobos lehettem, győztes hadvezér,
keményöklű utcalegény. Bársony palástom
mitől hasadt szét, beszélő paripám helyére
ki állította e benzinszagú rozsdás gebét,
s a koronám, az aranycsillagost, mikor hengerelte
puffadthasú úthenger, felismerhetetlen sáros lemezre?
A tengerszemű királylány arcát is elfeledtem már,
rémlik, kék bolygónk, s tavaszom láttam szemeiben.
                                     *
Most néptelen a város, üres, elhagyott,
reménykedve zörgettem néhány ablakot,
vártam a közeledők hangját, de nem futott senki,
aggodalmas szívvel felém nyújtva, kimenteni.
Megkövült félelmek nyomtak le,
hiányzott a gazda erős, biztató keze.
Mikor az értelem elmarad a dolgok mögött,
a tudás olyankor csak kiismerhetetlen köd,
és a holnap sem más,
mint szomorú, értelmetlen bukdácsolás.

Még erős vagyok, bajaim nem sorolhatom,
van szorító kezem, jó ruhám, terített asztalom,
kibírok gyászt, konok semmibevevést,
magányos éji sétát, halálba menetelést.
Sokaknak ennyi sem jutott,
fohászt elébük lépve csak értük mondhatok,
nekik kérhetem, hozz új napot, gyere,
bánatok gyöngye,
megnyugvás forrása,
elnémíthatatlan ragyogó szavunk,
-jöjj szégyentelen-
oldozd fel száraz szemeimet.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-10-16 10:05:51
Utolsó módosítás ideje: 2023-10-16 10:05:51


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-08-27 20:36   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-27 20:36   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-27 20:26   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-27 20:26   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-27 18:14   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-27 18:11   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-08-27 18:07   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-27 18:07   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-27 18:02   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-08-27 17:25   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt