Mennyei történet

P.Horváth László
http://www.phorvath.hu
Mennyei történet

Az Isten körül a
hárfások serege...
Csillagok bokrán leng
a mennyei zene.
Fáradtan bóbiskol
a Mindenség Ura.
És akkor megszólal
itt lent egy citera.
Rögtön nem is figyel
fel a Mindenható.
Csak lassan ér hozzá
el a citeraszó.
Végül aztán csönd lesz.
- Szép! - bólint az Úr.
Tudja, hogy amit hall,
az jó, valami új,
valami szokatlan,
de mégis ismeri.
Egyszer ilyen zenét
akart teremteni,
de sok baj, gond között
valahogy elmaradt.
És most ugyanaz szól
lent a felhők alatt.
Mégsem bánja az Úr,
mert bölcs, felismeri
azt is, hogy amit hall,
bárhogy is - isteni!

II.

Csóválják fejüket
némely főangyalok.
Egyszerű hangszeren
egyszerű dallamok!...
Nem értik, hogy az Úr
miért van úgy oda?
Miért olyan kedves
neki a citera?
Hát nincs-e magasabb
zenei régió?
Mit keresne abban
holmi citeraszó?
De az Úr csak hallgat.
Tudja, hogy lesz hamar
angyal is, aki majd -
citerázni akar.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.