Anzix



Még időben hullanak érett
ágakról az íratlan levelek.
Tél elől menekülök szakállas
angyalok nyírfaarca mögé,

van leheletnyi nyár korhadt
rönkök alatt és földet érve
pattogó autógumi alakúvá
változnak a vörös hónapok.

Hazatérnek messziről érkezők
országutak szürkéin, szaggatott
ritmusban közeledő vonalon.
Ez a nyár is elviharzott,

ahogy a tó hattyúkkal kéken.
Az ég testén sebhely a nap,
láncfűrész a tél, arcok
egy elsötétülő monitoron.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2022-07-23 13:15:50
Utolsó módosítás ideje: 2022-07-23 13:15:50