elköltött nyár avagy emlékezés az első fizetésemre

más volt a város
izzott alattam
ahogy mentem
az áruház felé
micsoda bátor
vittem magammal
a felfedezők
öntelt örömét

egyedül voltam
látta a hölgy is
az olcsóbbat
adta rám
( leárazott a kis
parasztlányra)
nevettek
s én
szégyelltem magam
bután

vacogva mentem az
állomásra
az összes győzelmem
elfogyott
a pénzem is
már a ruhát is bántam
pedig még nyár volt
csak a város lett
hideg
kopott








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2022-05-31 10:06:40
Utolsó módosítás ideje: 2022-06-01 09:20:32