Váradi Péter : Vecsés, 1985, nyár

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 37492 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Francesco de Orellana
  Közös ügy(etlenkedés)eink
Új maradandokkok

M. Szabó Mihály: Az ősz illata
Nyári László: karácsonyfa
Kiss Anna Mária: Balázs Fecó emlékére
Konta Ildikó: hálószobám
Szakállas Zsolt: függelék vagy. a felfázás monoton
Konta Ildikó: anyám még van
Konta Ildikó: new and newer age
Albert Zsolt: Rózsaablak naivitás
Kiss-Teleki Rita: Én jó voltam
Péter Béla: Időzet
FRISS FÓRUMOK

Ötvös Németh Edit 5 perce
Szilasi Katalin 8 órája
Farkas György 9 órája
Péter Béla 22 órája
Pálóczi Antal 23 órája
Gyors & Gyilkos 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Sági Ferenc Dénes 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
M. Szabó Mihály 7 napja
Tóth Gabriella 8 napja
Nyári László 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Kiss-Teleki Rita 10 napja
Vezsenyi Ildikó 14 napja
Konta Ildikó 14 napja
Szilágyi Erzsébet 14 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 14 perce
Etzel Mark Bartfelder 12 órája
Baltazar 12 órája
nélküled 13 órája
Fogyinapló 13 órája
Ötvös Németh Edit naplója 14 órája
történések 17 órája
az utolsó alma 20 órája
EXTITXU-UXTITXE 20 órája
Nagyító Előszoba Ajánlatok 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Zúzmara 1 napja
mix 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Váradi Péter
Vecsés, 1985, nyár

Mindennap elindulunk a határba
B. Viktor nevű barátommal.
Ott sűrűn nő a nád, és elég párás.
Utakat taposunk a nádban egészen a fákig,
amelyek az ingovány közepén állnak.
Vág a nád, de mi mindennap kimegyünk,
végig a földúton, ki odáig,
majd ösvényeinken gyalogolunk a fákig,
és felmászunk rájuk.
Onnan fentről szinte mindent látunk.
Látjuk Vecsést, és a határt.
Ha éppen nem mászuk fára,
még távolabi utakat próbáluk taposni,
mert van még arra egy legnagyobb fa,
de van egy pont is, egy változó hely,
hol közelebb, hol messzebb,
ahol már annyira süpped a föld,
hogy tovább nem merhetünk menni.
A legtöbbet arról a helyről beszélünk,
és rémítgetjük egymást, mi lehet azon
túl. Csak tíz év múlva mentem vissza
arra a helyre egy másik, későbbi barátommal,
akkor már kivágták a fákat, és a nádast beszántották.
Nem tudtam megmutatni, hol van az
ösvényünk, és hol van az a pont,
aminél tovább sohasem jutottunk,
és kétségtelenül kideríthetetlen,
mi jön utána.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: A liliom paradigma (Budapest, 2002)
Kiadó: JAK-Kijárat


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-12-09 08:13 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-01-25 07:49   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-25 07:38   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-25 06:13       ÚJ bírálandokk-VERS: Pálóczi Antal 59. English poem / 59. Angol vers
2021-01-25 06:02   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-25 02:50       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella ha...
2021-01-24 23:41   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2021-01-24 22:51   Napló: Hetedíziglen
2021-01-24 22:26   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-24 22:10   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-24 22:10   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin