Meglátni (Reflexvers egy kritikára)



Meglátni nem akarod,
hogy mindenütt pusztulás,
hiszed a hazug szavát,
neked ő a messiás.
Nem érzed a késeket,
a mély vágások nyomát,
az vagy-e vagy csak játszod
a bégető ostobát?
Béred a halálhoz sok,
az élethez túl kevés,
de te menetelsz, hurrá!
Tán részeg a józanész?
Lopás és fényűzések,
az új úri nép mulat,
te otthon, és munka közt
balgán járod az utad.
Tűzijáték fénye szép,
és a labdapattogás,
piramis hű stadion,
vasúton a kattogás.
Meglátni nem akarod,
hogy mindenütt pusztulás,
üres orvosi köpeny,
butaság az oktatás,
hiszed a hazug szavát,
mit rád önt a média,
rabló világot mutat,
azaz  ódon vén dia,
mi fehéren feketén
régi időt jelenít,
nem változott semmi sem,
és ez nagyon keserít!
Ellopták az életed,
nem vagy más csak tetszhalott,
ígéretek pora száll,
a hatalom átbaszott!


2021.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-11-29 20:03:12
Utolsó módosítás ideje: 2021-11-29 20:03:12