Várakozás és türelem
fák állnak sorba a ruhatár előtt
úgy mint amikor véget ér egy előadás
pedig csak tél volt két felvonásban
számozott bilétáért levélkesztyű jár
gyökereimben érzem a hasonlóságot
a várakozásban és a türelemben
ugyanúgy fázom a sorban állva
ami kígyózik az idő hegygerincén
csak nem tudom hány tél lehet még
mielőtt kiürül egy embernyi felhő
a reménység úgy áll most rajtam
mint egy jó kalap meg egy kabát
nem akarok az évszakokhoz igazodni
átvenném egy csillagkép alakzatát
én lennék a nyugodt egyenes vonal
amivel összekötném magam veled
hogy utána kisétáljunk az utak szélére
egymással szemben várni amíg
megjön aki felold a bénult várakozásból
és lombkoronáink összeérnek a nyári tűzben
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Helyőrség.ma , 21.05.31.
Feltöltés ideje: 2021-11-03 12:02:08
Utolsó módosítás ideje: 2021-11-03 12:02:08
