Luxusfeleség fél percben

Mennyi, de mennyi telet és nyarat
csesztem el a legszebb éveimből,
mert minden második nagy Ő
csak a bugyimban keresett aranyat.
Az elsőkkel meg az volt a baj,
hogy a csaj, aki otthagyta őket tavaly,
visszakönyörögte magát.
Én meg szagolhattam
a szerelem valagát.
Volt egy címlapfiúm is,
gyönyörűen buta,
csak akkor ment a románc,
ha nem volt rajta ruha.
Sokan voltak - ostoba kis tacskók -
összeperforáltunk,
aztán elszálltunk a szélben,
mint az egyszer használatos zacskók.
Nős pasik szeretője is voltam,
bérelt lakásokban doromboltam
horkoló menedzserek mellett,
akik csak akkor kaptak mellet,
ha mélyen a zsebükbe nyúltak.
Persze, mindig lekonyultak,
mert szétkarmolta őket a stressz.
"Kicsim, egy óra múlva ébressz
fel, mert megy a gépem."
Na, ezektől záródott el
a petevezetékem.
Amúgy meg révbe értem végül,
elvettek feleségül,
és mindenem megvan, amit csak kívánok:
pénz, influenszer-karrier, szabadság,
utóbbi legalábbis, amíg a férjem ül...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-07-05 10:18:51
Utolsó módosítás ideje: 2021-07-05 10:18:51