esős délután

lábamon virágos gumicsizma
az asztalon aszalt szilva
ülök egy hokedlin
az ágyam most lakatlan sziget
odakinn esik
minden nedves és vizes

hogy lehet itt élni?
olyan magas a páratartalom
olyan magas az adrenalin
a szobám háború utáni harctér
az ágyon halott ruhadarabok

odakinn arcokat visz a szél
pálmafától pálmafáig
tessék meleg kenyér
meleg szó
kék madár hullik az égből
a boldogság kilőve
de a kék tovább él
legalábbis az üres asztalterítőn






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-01-15 21:25:58
Utolsó módosítás ideje: 2021-01-15 21:25:58