bodzalány


bodzalány fején fehér párta,
szél szaggatta seb a homlokán,
kifordult gyökérrel sorvad s látja
holdsugár lopózik szántás fogsorán.

'bodzalány vagyok és lehet másnak
virágaimra fájhatott feje.
nem értették, hogy mennyi mással
van a lelkem csordultig tele.'

a bodzalány, ha az utcát járja
sziromfátylán megül a kéj szaga,
csak párját várja egyre-másra,
de már fehér hajába múlt az éjszaka.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-05-26 08:32:39
Utolsó módosítás ideje: 2020-05-27 07:54:49