Napraforgók
A vonatablakon beömlő fény megszabadít
egy rossz álomtól. Lazacrózsaszín hajnal,
egy sosem látott, mégis ismerős ország
hegyein, amiről nyolcadikos koromban
álmodoztam, a földrajzkönyvem fölött.
Vörös föld, Van Gogh sárgájával festett
házak, almazöld zsaluk, majd a hirtelen
berobbanó kékség: a Földközi-tenger.
Új otthon, új név. A felkelő nap, mint
jövőnk jelképe emelkedik ki a türkiz-színű
vízből. Domborodó hasamra helyezem
a kezem. -- Megérkeztünk, te már
egy szabad világban fogsz élni.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-03-07 22:21:36
Utolsó módosítás ideje: 2020-03-09 08:27:29
