sugarak
itt nincs otthon a mosoly
csak a folyosó csendjébe halványult bőrök
semmire tapadó tekintetek
a visszafojtott lélegzettel várakozás
a fekete filctoll hagyta jelek
vészjósló célkeresztek
ám este a zuhany alatt óvod
hogy a kiszámított helyek le ne kopjanak
mert ezek a láthatatlan fegyverek
jobb esetben esélyt sem adnak majd a kórnak
ha gyenge vagy a harcban
e sugaraktól szédülten dózisokat számlálva
csak reménykedhetsz hogy a túlélési arányt
majd te fogod gyarapítani
de végül
"fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk..."
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-02-18 13:01:54
Utolsó módosítás ideje: 2020-03-02 07:28:07
