Fogarasi havasok (jav.)
Ahol a szelek sírnak,
ahol a vaksi csillag
hunyorog csak a zord tetőn,
ahol úgy röpül az idő
mélység és magasság fölött,
mint az üres űrben kilőtt parittyakő,
ahol a sas sem köröz már,
hisz oly kopár a táj,
egy árva madárfiat se találna,
s a gödölye helyén is
csak csupasz szikla van
meg némi havasi gyopár,
mit elmenőben felejtett ott a nyár.
Nyírettyűt nyű a bánat valahol messze,
barlangjában rámordul
bumfordi kölykeit szoptatva
a mérges anyamedve.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-02-10 19:37:47
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-10 19:37:47
