H és J között
az árnyék elestére ugrik a tér
elkapja és jóságos feketén
a térre dől
délután szalonnazsírban sült
tükörtojás habzik
a visszagyógyuló betonon
este nincs jel
elfogy a fénybentartó térerő
billentyűzetbe szorult hangya
serceg a laptopon (h és j között)
hangya és ember vonatkozásában is
tulajdonképpen ez már az est térfele
persze ez sem ok semmire
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: (Zsolt, )
Feltöltés ideje: 2019-10-05 11:18:53
Utolsó módosítás ideje: 2019-10-05 11:18:53