Könnyű, nyári vers
Van az, mikor már hiába mondanám,
mikor már hiába történik bármi,
mert ami az értelmét adta,
az szakadt félbe.
Mögöttünk maradt, mint aminek
csak kezdete van, de vége nem lesz,
pedig nem akarta így hagyni
ő se, én se.
Ami elválaszt, nem strázsálják szörnyek.
Van kapu, van vágy, van tavasz.
Nincs, amitől el ne érne,
ha akarná, ha lépne,
ha lépnék, ha akarnám,
és nem törődne bele,
és nem törődnék bele,
hogy volt itt valami,
ami magától értetődött volna,
de bontatlan kerül a szemétre.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-05-31 18:50:28
Utolsó módosítás ideje: 2019-06-02 05:39:29
