Fekete Orsolya : Utószó

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38795 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Veres Mária: Köz.hely
Ocsovai Ferenc: Szombati bukolika
Filip Tamás: Régi szentély
Pataki Lili: Egyenes, gerinces és szabad
Csurgay Kristóf: Lélekborogatás
Tóth Gabriella: Lehet
Serfőző Attila: A zarándok
Serfőző Attila: Ego sum vita
Karaffa Gyula: Megjöttek...
Debreczeny GYörgy: névelírások
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 12 órája
Farkas György 20 órája
Bátai Tibor 2 napja
Cservinka Dávid 2 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
Zsolt Szakállas 5 napja
Szakállas Zsolt 5 napja
DOKK_FAQ 6 napja
Filip Tamás 8 napja
Serfőző Attila 8 napja
Vasi Ferenc Zoltán 8 napja
Tóth János Janus 8 napja
Francesco de Orellana 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 14 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Filotás Karina 17 napja
Veres Mária 18 napja
Kiss-Teleki Rita 18 napja
Bájer Máté 18 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 3 órája
Bátai Tibor 3 órája
A vádlottak padján 15 órája
az univerzum szélén 16 órája
nélküled 19 órája
négysorosok 19 órája
Lola naplója 20 órája
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
DOKK estek 1 napja
Gyurcsi 2 napja
mix 2 napja
Janus naplója 3 napja
Hordalék 7 napja
Polgári perem peremtörténete 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Fekete Orsolya
Utószó

Tudod,
felnyergelt szamár a mi időnk,
de nincs aki megülje.
Ma a Kegyelem utcájában andalogtam, s valaki
(a képzeletem lényegéből keletkezett Istenben)
ezt súgta fülembe:
Méltasd magad!

És én - érzeteim gondolkodó halmaza -
a kihalt terek lakója, ki
találomra keresgélt és senkivel játszottam bújócskát,
most, ráunva végleg minden további kísértésre
azt mondom neked:
elkopott végleg, mi visszajárt. Legyen veled
a mindenen túli kibúvó.

Mert beköpik
előbb-utóbb a legyek is
az asztalon feledett húst,
s fiaik
szertehordják a földeken
elszalasztott, bevégezetlen alkalmaink maradékát:
illanó teremtményeinkből pedig
fagyott grimasszá mered, mi
bennünk összeáll. Marad

a párás kocsmaablakokon átszűrődő
keserűvíg számadás,
hogy voltunk egymásnak
és ahogy
(ahogy elhevert üres flakonok
merednek némán vissza magukra
egy örökkön szikkadó nyári útszélen).
A ragadozó-érzékelés
melyre kondicionál e világ -

kimerít. És addig taszigál, míg bekerít
a tárgyak körülhatároltsága,
de te végtelen voltál, akár a tenger.
Beutaztam
a magam egyhangúságát.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-03-13 23:35:29
Utolsó módosítás ideje: 2019-03-13 23:35:29


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:39   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:38   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:37   Napló: Hetedíziglen
2024-06-21 23:08   Napló: Bátai Tibor