Fekete Orsolya : Utószó


 
2841 szerző 39165 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Faludy György
  Óda a magyar nyelvhez
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Tavasz
Köves István: VIRÁGÉNEK
Mórotz Krisztina: Méhsejt
Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 1 órája
Ocsovai Ferenc 1 órája
Kosztolányi Mária 2 órája
Tímea Lantos 2 órája
Bara Anna 2 órája
Horváth Tivadar 2 órája
Szakállas Zsolt 4 órája
Tamási József 4 órája
DOKK_FAQ 4 órája
Szilasi Katalin 4 órája
Ilies Renáta 7 órája
Francesco de Orellana 11 órája
Vadas Tibor 12 órája
Gyurcsi - Zalán György 23 órája
Ötvös Németh Edit 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Nagyító 1 napja
Valyon László 2 napja
Mórotz Krisztina 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Gyurcsi 36 perce
az univerzum szélén 2 órája
Paricska. Életmű 4 órája
nélküled 6 órája
különc 7 órája
Baltazar 12 órája
Bátai Tibor 22 órája
Sin 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
Janus naplója 2 napja
Zúzmara 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
csega 3 napja
Hetedíziglen 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Fekete Orsolya
Utószó

Tudod,
felnyergelt szamár a mi időnk,
de nincs aki megülje.
Ma a Kegyelem utcájában andalogtam, s valaki
(a képzeletem lényegéből keletkezett Istenben)
ezt súgta fülembe:
Méltasd magad!

És én - érzeteim gondolkodó halmaza -
a kihalt terek lakója, ki
találomra keresgélt és senkivel játszottam bújócskát,
most, ráunva végleg minden további kísértésre
azt mondom neked:
elkopott végleg, mi visszajárt. Legyen veled
a mindenen túli kibúvó.

Mert beköpik
előbb-utóbb a legyek is
az asztalon feledett húst,
s fiaik
szertehordják a földeken
elszalasztott, bevégezetlen alkalmaink maradékát:
illanó teremtményeinkből pedig
fagyott grimasszá mered, mi
bennünk összeáll. Marad

a párás kocsmaablakokon átszűrődő
keserűvíg számadás,
hogy voltunk egymásnak
és ahogy
(ahogy elhevert üres flakonok
merednek némán vissza magukra
egy örökkön szikkadó nyári útszélen).
A ragadozó-érzékelés
melyre kondicionál e világ -

kimerít. És addig taszigál, míg bekerít
a tárgyak körülhatároltsága,
de te végtelen voltál, akár a tenger.
Beutaztam
a magam egyhangúságát.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-03-13 23:35:29
Utolsó módosítás ideje: 2019-03-13 23:35:29


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-15 20:56   Napló: Gyurcsi
2025-07-15 20:37   Napló: Gyurcsi
2025-07-15 20:32   Napló: Gyurcsi
2025-07-15 20:24   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-07-15 19:52   új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc
2025-07-15 19:49   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-07-15 19:41   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-07-15 19:26   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-15 19:05   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-15 18:42   új fórumbejegyzés: Bara Anna