Egyetlen szentség (vált)
Egyetlen szentség
az Atya, a Fiú, a Szentlélek
keresztje, időtengerben
rohanó örvény.
Egyetlen nap az élet,
én szabom meg, mikor temet
teremtőm, hurcolom az eredendőn
jussolt bűnöket.
Oltárt rönkből rakok,
rárajzolom arcod,
eléd térdelek, s te nézed,
mint hullok pokolra.
Visszhang,
meg néhány repedt ócska harang
járja hosszú útját a
dombok közt.
Egy ajtó zárva,
s összedőlt várak
temetik a völgyek hűs vidékét
a szentségek közé.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-11-06 18:32:35
Utolsó módosítás ideje: 2018-11-08 08:46:35
