Mintha élnék
Ahol én lakom, ott feketék az árnyak. Denevérek szállnak.
Amerre lépek, ott szúrós szaga van a boldogtalanságnak.
Ahová tartok, ott nincsenek ajtók, de a lépcső meredek.
Ahonnan jöttem, ott mezítláb koldulnak kócos kisgyerekek.
Ahol én élek, ott minden be van osztva. Hetente egy vekni.
Ahol születtem, ott megszokott az asszonyt pofonnal nevelni.
Bármerre járok, a kezemen bilincs, a nyakamon a hurok.
Éppen csak akkor fáj, amikor lélegzem, amikor mozdulok.
A villamos késik. Elpirul a lámpa. Fekszenek a padon.
Ahol én lakom, ott nincs pénz gyógyszerre, az egészség egy vagyon.
Nem hiszek semmiben. (Keresztet) mindenki csak magára vessen!
Szenvedjen, aki él, hogy legyen, amiről megemlékezhessen.
Ott lakom, ahol az emberek jó része nagy terheket cipel.
Arra mennek, ahol könnyen leöblítik kétszer két decivel.
Ismerik a pultost. Ingyen ital nincs, de hitelre fog adni.
Én egyedül jöttem. Engem csak örökbe kellene fogadni.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Csillagszálló ,
Feltöltés ideje: 2018-06-20 14:30:22
Utolsó módosítás ideje: 2018-06-20 14:30:22
