érzed hogy menni kell
elébe a bajnak
korgó gyomrú napok
becsületet falnak
fatestű szörnyeteg
erre a napra vár
korhadt pofájával
azonnal felzabál
húzod az evezőt
szinte robban a kar
agyad és a szíved
mindkettő mást akar
minden verítékcsepp
egy egy falat kenyér
majd a nap végére
meglátod mennyit ér
legyél bár kapitány
hajcsár vagy gályarab
zátonyon megrekedt
sorsotok ugyanaz
hiába az isten
ha nem jut belőle
a gálya megy tovább
megy tovább előre
