Apokrif etűd
A tó partján egy bíbic áll.
Ahogy a napfény ízét megérzi,
épp becsukja a szemét.
Békéjét bámulja a vízi világ.
Csíkos kavicson smaragd lepke.
Egy fűszálat figyel: megrezzent-e?
Vagy csak a szépet tette
egy bóklászó kisgyereknek.
Kankalinnal tele a rét.
A kék éghez a sárga fény
madárhangon beszél.
A pásztor egy pitypangot letép.
Bárányok isszák a patak vizét.
S belegondolja a reggelbe
az igét az ég.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-03-08 11:02:46
Utolsó módosítás ideje: 2018-03-11 16:40:04
