A kád kihűlt vizéből iszom.
Szomszédokat verek fel
a nagy hallgatásommal.
Az utcánknak új nevet adok.
Minden olyan lassú, vontatott.
Az állomást várnám, nem a vonatot.
Mintha tudnám, hol a haza.
Mert téged csak otthon talállak.
Alszol megint.
Hosszan elnézlek,
mielőtt még felszomorítalak.
