Végh Tamás : A 118. év

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38600 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Debreczeny György: Ágh István most 85 én meg 65
Valyon László: A csók íze
Ketykó István: Elszállnak velem szárnyas angyalok
Egry Artúr: a számvetés
Szemerédi Izabella: a szabadság nem lehet szabadosság
Szemerédi Izabella: ellen-tét
Bauman Beatrix Bianka: Amputáció
P. Ábri Judit: csak hagyom
Gyurcsi - Zalán György: ötven év
Kiss-Teleki Rita: és azután
FRISS FÓRUMOK

Vadas Tibor 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Fűri Mária 2 napja
Szilágyi Erzsébet 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Gyurcsi - Zalán György 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Debreczeny György 3 napja
Bátai Tibor 4 napja
Valyon László 6 napja
Czékmány Sándor 6 napja
Veres Mária 7 napja
DOKK_FAQ 8 napja
Gyors & Gyilkos 8 napja
Zsolt Szakállas 8 napja
Sági Ferenc Dénes 8 napja
P. Ábri Judit 9 napja
Bartha György 9 napja
Csurgay Kristóf 10 napja
Zsigmond Eszter 11 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 3 órája
Baltazar 5 órája
Janus naplója 14 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Játék backstage 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
törmelék 1 napja
DOKK estek 2 napja
A fény nem publikus 3 napja
négysorosok 3 napja
Sorrento 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
nélküled 6 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Végh Tamás
A 118. év

Kenyeres pajtásomnak




Hány feledett, hátravetett adventi évtized
nyoma sápad már a hátunk mögött, kenyeres?
Sorsunk Istene kegyes, még lépést tart velünk,
reményeink változó holdjai felett, s nem feled.

Múltba szédült évek emlékmalmai zakatolnak
bennünk, s őrlik monoton jelenünket tovább.
Kéreg a kézen, kéz a kenyéren, szakadatlan
hullik az élet: s tenyerünkben alszik az ének.

Időtlen huzatban menetelve, magamat a szóhoz
szelídítve, e megszentelt, kiengesztelő pillanat
röptét figyelem, ott már szabad vagyok, s érzem:
mindenhez milyen kevés kell, hogy igaz legyen.

Rongyos napok szaladnak, tépett láncú bolondok
kara zeng az utcán, s rád már nem figyel a jóság.
Januári a lélek, csönd-ködök árján ring az enyészet,
s te mennél nagyon innen, elmenekülne a szíved.  

Mi az mégis, mi maradni késztet itt, hol nekünk
most sem babér, sem igaz remény nem terem?
Meddig még, kenyeres?! Kérdezem ezerszer,
fel az égre tekintve, roskadozó őrhelyemen.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-01-18 21:27:09
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-18 21:27:09


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-12-04 07:40   Napló: Baltazar
2023-12-04 00:00       ÚJ bírálandokk-VERS: Bátai Tibor csukott szemmel
2023-12-03 23:06   Napló: Hetedíziglen
2023-12-03 18:56   Napló: Janus naplója
2023-12-03 18:00       ÚJ bírálandokk-VERS: Vasi Ferenc Zoltán GÓTIKUS FÉRFIFEJ
2023-12-03 13:22   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2023-12-03 09:20   Napló: Baltazar
2023-12-03 09:00   Napló: Baltazar
2023-12-03 08:41   új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2023-12-03 08:38   Új fórumbejegyzés: Vadas Tibor