rejtve

itt hol a fény azért őszinte még
és visszacsillan
a szemétbe vetett gyertyacsonkokon
és a homályról csak annyit
amennyit a képzelet enged
s fegyelmet csak az alázat
de irgalmas a gyalázat
a sebek mentén
térképek rajzolódnak
dunyhák és ölek dagadnak
jöjj lüktető egyszerűség
a szabadság kacskaringós útjai
az anyag nyüzsgő textúrái
túl bizsergetően ölelnek
kényes hasztalanság
mondd mit árthatnánk még magunknak
csalárd hangok   tágas képek
csorba fények és szűk harangok
eresszetek
jaj nékem zárt négyszögű világ






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-06-02 06:14:54
Utolsó módosítás ideje: 2017-06-02 06:14:54