Elhalványul
Nem ér véget a halállal az élet,
legfeljebb csak a fizikai lét,
míg felidézik lényed lényegét,
akik korábban körbevettek téged.
Nem az a vég, ha elnyel a sötét,
jól tudható, hogy komplexebb a képlet,
akár maroknyi porkupacként végzed,
akár ezernyi pondró rágna szét.
Hogy lesz idő, mikor már nem leszek,
a szívemet már nem rendíti meg:
megnyugodtam a rendeltetett sorsban,
viselem csöndben ítéleteit.
Ám hadd valljam meg: csöppet sem vidít,
hogy lesz idő, mikor már nem is voltam.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-04-19 00:02:03
Utolsó módosítás ideje: 2017-04-19 00:02:03
