Muskátlim

Muskátlim

Ablakokban lógó piros-fehér-zöldem.
Az én szívem csak a magáé hölgyem.
Látok egy gyönyörűszép ablakot,
remeg a lábam, ahogy oda baktatok.

A kertben ezerszínű virágok trónolnak,
nekem csak ő kell, ki az ablakban bólogat,
nem tudom, ez kinek lehet a háza,
de érzem, meg vagyok tőle babonázva.

A muskátli érzékeny, nem érinthetem.
Bár tüskéje nincs, nem szúrja meg a kezem.
Annyi szirmot hoz, válogatnom kéne,
melyiket is tűzzem a magyaros mellénybe.

Muskátlim, muskátlim, te vagy a virágom,
illatodat is oly nagyon kívánom,
remélem nem vágnak az idén megint tőre,
marad belőled nekem esküvőre.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-06-02 09:58:36
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-02 09:58:36