Kong a csend idebent

Végtelen vagonban zörögnek a szavak,
szóba állni velük, talán nem is szabad.
Tiltó tábla ijeszt eltévedt idegent,
s ha pang a gondolat, kong a csend idebent.

Vajon, csak a múzsa hagyott ma végleg el,
s a józan eszem küzd, értékel, mérlegel?
Vagy a lantom hangja lett hamis pár napja,
fura kór emészt el, s elveszejt holnapra.

De megrázom magam, és felállok újra,
s ha a déli szél most is felőlem fújna,
versbe énekelném az egek csillagát,
fénye lelkem falán remegve csillan át.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-05-23 15:47:46
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-23 15:47:46