Köznapi giccs
Van, hogy jobban megríkat a köznapi giccs,
mélyebbek azok a szemkörnyéki ráncok,
kuszábbak a tenyér kartográfiái.
Most még könnyű ujjakkal játszik a nyár a
villanykarók drótjain, nekem nincs ujjam a gitárhoz.
Sekedvűn nézem a világ folyosóit,
a tévére gondolok, szép mosolyú nőkre,
a menekültek gubbasztó fecskesorára;
olyan vagyok, mint a tébolyult szerelmesek:
egyik kontinensen sem találok haza.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Hitel folyóirat, 2016
Feltöltés ideje: 2016-05-08 21:22:40
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-08 21:22:40
