Ars Paragramma

Itt van újra a lét, a reggel és a lélek.
Indul a nap, bár kicsit vontatott.
Ma is megáll s benéz valami részlet.
Nem virtuális, talán nyomtatott.

A festékpatronban köntöst cserélnek
a lehetséges mondatok.
Púderezik ráncaik a tények.
A rímeket meg ölbe veszik huncut angyalok.

Hogy nyüzsög a jambikus tenyészet.
Bárány, gránátalma, tó és levél-nesz.
Objektívnek v)éli s mégis mondja a nagyot.

Mintha tojáshéjakon aludna. Unja a fészket.
S felöltözteti az érzés a beszédet.
Szinte minden megvan. Az ész szelektál legott.















Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-03-13 11:10:50
Utolsó módosítás ideje: 2016-03-17 11:02:12