Miért jobb hamvasztani, mint temetni? -avagy helyzetkép egy városszéli temetõrõl-

Apámnak nyughelye, ördögök lakhelye;
az kóbor kutyáknak gyakori fekhelye,
gyilkosságoknak s kurválkodásoknak
igen kedvelt helye.

Okádék, ürülék ottan sűrűn vagyon,
vigyázz, hogy el ne csússz az eb,  
s madárszaron, mert mint a guanó  
beterít gazdagon.  

Nagyapám tette jól. Kint volt Angliában,  
(ez még az átkosban) s nem tette hiába.  
Meghalt ott egyszerre, mint az áramütés,  
hamvaival Temze vize felett mélyrepülés,
Önköltségen való nagyhulla-égetés.

Felesége Gabi, ki az én nagyanyám,  
szintén túlnon van már, mint czigány a libán.
Húzta-halasztotta, ám egy apró hibán,
elbukott ő is, s már tolhatják talyigán.

A költő ilyenkor csak elgondolkozik,
mily rövid az élet…el-elkalandozik,
míg hajadon húga sűrűn balettozik,
pocakját növeli, néha pingpongozik.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.