Megtaláltalak
...pedig el sem veszthettelek,
hiszen nem voltál enyém soha.
Hozzád vezetett
a kátyús flasztert mosdató eső,
orgonabokrok bócéros sora.
Terelgettek magányos múltam emlékei,
egyedül töltött évek néma kordonja.
Vezetett a végtelen tér,
melynek mélyén lélekvonatom
párhuzamos sínpárjai is összeakadnak,
- akár a lábam, amikor megtaláltalak.
2016.02.21.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-02-25 13:53:03
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-26 10:09:02
