A pillanat
Tovaillan, mielőtt ha szólnál,
hogy maradj még, és a búcsúzónál
egy délutánon vagy koraesten
Gyulán, Szegeden vagy Budapesten
valami mély csönd megül, egy vajmi
nevesincs hiány, s már belehalni
készülsz, miként alkalomhoz illő,
a pillanathoz, mely épp elilló;
s amíg a mélabú ölén heversz,
porszemre por rakódik, percre perc,
és tán aranymálinkó szava szól
a zöldben, künn a nyárfán, s tavaszol
egy késő délután, koraesten
Gyulán, Szegeden és Budapesten.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-11-27 10:27:08
Utolsó módosítás ideje: 2015-11-27 10:27:08
