Már soha másképp
már nem hagyhatlak el
mert itt élsz minden csendben
és bennem visszhangzol szóban
kulcszörgésben távozásban közeledésben
tüzeket szítva is szelíden
bár ezerszer elátkoztalak és ezerszer is áldlak
nem szabadulhatok
érzem tovább hordozlak hajnaltól hajnalig
sötétből cipellek sötétedésig
amíg csak ébredsz amíg csak élek maradsz
és én maradok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-11-16 14:46:00
Utolsó módosítás ideje: 2015-11-16 14:46:00