A TÖRŐCSIK MARI

A Törőcsik Mari meginvandálja a színpadot :

„ Én a Kiszeraméra Páva tag
vagyok.”

- mondja, s csöpp feje mákgubó, ingatag:

„ A Kiszeraméra Páva tag…”

„…Zsö szö Törő !”

Virágcsokréta- celofáncsörgés
kíséri Marit,
S ő csöpp fejét válláról – vállára dobálva
oldalít.

Törőcsik Mária után marad egy korty
a borospohárban

egy rúzsfolt az eldobott csókcsusszanásban.

Törőcsik Mari után is marad zsebkendő,
vastag okkerharisnya emléke,

Törőcsik Mária egy nő.

Törőcsik Mária vörös nyaksálja,
de lehetne kék .
És amiben végződik a lába
a vastag tömött sarkú cipék.

vagy lehetne rőt
és akkor cipők …

ÉS …

ő hanyagul kidobálva a füstöt
savanyú száján :

„ ZsöszöTörő.

Törő!”

Vérmelő
tán
a kán
-kán

S lám a filmfesztivál Kán !

Pamutszoknyájának szaga
mint a por végtelen raja
ráül a bársonykerevetre,
hol mindent becigiz      s  adyendre…

Kérdezem
lehetnék –e
egérke
a Diótörőben.
Mire  Törő : „ Nem !”

Mire Törő,
Mari Törő,
Törő Mari,

csik-csik-csik

Rongyos ponyolaszárnya a kivetítőn ragad.

„Kiszeraméra Páva tag…” – mondja,

És kiszeraméra Páv... marad.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-10-19 13:50:08
Utolsó módosítás ideje: 2015-10-19 13:57:09