A TÖRŐCSIK MARI
A Törőcsik Mari meginvandálja a színpadot :
„ Én a Kiszeraméra Páva tag
vagyok.”
- mondja, s csöpp feje mákgubó, ingatag:
„ A Kiszeraméra Páva tag…”
„…Zsö szö Törő !”
Virágcsokréta- celofáncsörgés
kíséri Marit,
S ő csöpp fejét válláról – vállára dobálva
oldalít.
Törőcsik Mária után marad egy korty
a borospohárban
egy rúzsfolt az eldobott csókcsusszanásban.
Törőcsik Mari után is marad zsebkendő,
vastag okkerharisnya emléke,
Törőcsik Mária egy nő.
Törőcsik Mária vörös nyaksálja,
de lehetne kék .
És amiben végződik a lába
a vastag tömött sarkú cipék.
vagy lehetne rőt
és akkor cipők …
ÉS …
ő hanyagul kidobálva a füstöt
savanyú száján :
„ ZsöszöTörő.
Törő!”
Vérmelő
tán
a kán
-kán
S lám a filmfesztivál Kán !
Pamutszoknyájának szaga
mint a por végtelen raja
ráül a bársonykerevetre,
hol mindent becigiz s adyendre…
Kérdezem
lehetnék –e
egérke
a Diótörőben.
Mire Törő : „ Nem !”
Mire Törő,
Mari Törő,
Törő Mari,
csik-csik-csik
Rongyos ponyolaszárnya a kivetítőn ragad.
„Kiszeraméra Páva tag…” – mondja,
És kiszeraméra Páv... marad.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-10-19 13:50:08
Utolsó módosítás ideje: 2015-10-19 13:57:09
