könnyű szülés

maguktól futottak a sorok mint a hasmenés
beszéltek erről-arról rólad rólam bárkiről
régi emléket vagy nagy dolgokat emlegettek
rárontottak a papírra olykor értelmetlenül

máskor meg világmegváltón (újra ráférne)
írni öröme a léleknek mint a hullámvasút
borzongató érzés és még csodálja is ezért
megdicséri vállon veregeti önmagát

gyönyörködik a táj esztétikájában mikor
leírja mint őszinte giccsmentes naplementét
minden csupa álom és valóság is egyben
és a repülés benyomását kelti mintha
hallucinogéneket szedne pedig dehogy

ilyenkor angyal vagyok átlátszó szárnyakkal
emelem a mondatokat halhatatlanságukba
túlnőni túlélni minden földi katasztrófát
(leginkább saját kudarcaimat.... )

és ez annyira dicséretes dolog... (lehetne)
csak azt tudnám útközben hol marad el a katarzis






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-08-20 13:10:56
Utolsó módosítás ideje: 2015-08-21 10:12:23